Ádáz (Aethusa cynapium)
Ádáz népies neve
hajas ádáz, ádáz, ádázó bürök, ebzeller, kutyapetrezselyem, mérges ádáz.
Latin/tudományos neve
(Aethusa cynapium)
Élőhelye/hol honos
Őshonos Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrika északnyugati részén.
Gyűjtése
Július-augusztusban virágzik, a termésérés augusztus–szeptemberben történik.
Hatóanyaga
Nem ismert.
Ádáz leírása
Gyökere orsó alakú. Szára sima, üreges, elágazó, kb. 1 m magasra nő. Levelei szórt állásúak, osztottak, sima felszínűek, eldörzsölve hagymára emlékeztető szaguk van. Virágzata fehér színű összetett ernyő, apró virágai kétivarúak. A termés a családra jellemző ikerkaszat.
Gyógyhatása
Nem ismert.
Felhasználása
Bár meglehetősen mérgező, esetenként használták a népi gyógyászatban nyugtatóként és gyomorerősítőként, illetve hasmenés esetén. Manapság a gyógynövényterápiában nem használatos, az alternatív gyógyászat közül szinte kizárólag a homeopátia alkalmazza.
A mérgezés tünetei forró érzés a szájban és a torokban; kis mennyiségű fogyasztás esetén fájdalomérzést, zavaros látást és hányást okozhat. Mivel egyes mérgező vegyületek a szárítás során elbomlanak, a széna, amely a növényt tartalmazza, nem mérgező.
Elkészítés módja
Nem ismert.
Ellenjavaslat/Jó tudni
Mérgező növény!
Jogszabályi védettsége
Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Vissza a gyógynövényekhez
