Fokhagyma (Allium sativum)
A fokhagyma (Allium sativum) egy évelő növény, amely a liliomfélék családjába tartozik. A növény alsó része a földben fejlődik, és az alsó levelek szára nélküliek. A felső részén pedig egy száron álló, keskeny levelekből álló rozettát találunk. A fokhagymának fehér virágai vannak, melyek általában júniusban nyílnak. A fokhagymát általában kis méretű fürtökben termesztik.
A fokhagyma gazdag összetételű, jelentős mennyiségű allicint, a jól ismert hatóanyagot tartalmaz. Ezen kívül jelentős mennyiségű szulfidot, aminosavakat, flavonoidokat, karotenoideket és ásványi anyagokat is tartalmaz. A fokhagymának számos jótékony hatása van, például elősegíti a koleszterinszint csökkentését, enyhíti a magas vérnyomást, és csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
A fokhagymát széles körben használják a gasztronómiában, jellemzően fűszereként. A fokhagymát frissen, szárítva, például por formában, vagy konzervben is használják. A fokhagymát gyakran használják szószok, levesek, raguok, pizzák, tészták, saláták és sültek készítéséhez.
Rendszertani besorolása: Kingdom: Plantae Division: Tracheophyta Class: Liliopsida Order: Asparagales Family: Amaryllidaceae Genus: Allium Species: sativum
Élőhelye/hol honos
A fokhagyma (Allium sativum) eredetileg Ázsiában honos, de ma már széles körben termesztik világszerte. A fokhagymának szüksége van melegre és napfényre a növekedéshez, ezért a legjobb termesztési helyeken a trópusi és szubtrópusi területeken található.
A fokhagymát Európában, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is termesztik, és az USA-ban is népszerű a termesztése.
Már az ókori civilizációkban is ismerték és használták, mint ízjavító és gyógyászati célokra. Egyes ókori népek, mint például az egyiptomiak, varázserőt tulajdonítottak neki, és szent növényként tisztelték.
A középkorban is gyógyító és tisztító erőt tulajdonítottak neki, és a gerezdjét amulettként hordták a nyakukban. A pestisdoktorok madárfejszerű álarcának csőrrészébe is tették, hogy védje őket a betegségtől.
Hazánkban a 15. században kezdték termeszteni és azóta is jelentős része a magyar konyhának.
Népies neve
Népies neve magyarországon „foghagyma” vagy „büdös hagyma”.
Gyűjtése
A fokhagymát általában a tavaszi időszakban ültetik el, és késő nyáron betakarítják. A gyűjtés időpontja a termesztési régiótól és az időjárástól függ, de általában július és augusztus között történik.
A fokhagymát betakarítás előtt általában két hétig száraz időben hagyni, hogy a levelek szára megszáradjon és könnyebben leszedhető legyen. A betakarítás előtt a fokhagymát általában kis csomagokban vagy fürtökben kötik össze és száraz helyen tárolják.
Fokhagyma (Allium sativum) hatóanyagai
A fokhagyma (Allium sativum) jelentős mennyiségű hatóanyagot tartalmaz, többek között:
- Allicint: ez a fokhagymában található vegyület, ami a fokhagyma jellegzetes illatát és ízét adja, és ami számos jótékony hatásáért felelős. Az allicin gátolja a baktériumok, gombák és vírusok növekedését, és segíthet csökkenteni a koleszterinszintet, enyhíteni a magas vérnyomást és csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.
- Szulfidok: észterek, aminek fokhagymában is jelentős mennyiségben található.Ezek a vegyületek a fokhagymában található alliinból alakulnak ki és a fokhagymát adja a jellegzetes aroma.
- Aminosavak: a fokhagyma jelentős mennyiségű aminosavat tartalmaz, amelyek segíthetnek az izomfejlődésben és a sejtek regenerálódásában.
- Flavonoidok: a fokhagyma jelentős mennyiségű flavonoidot tartalmaz, amelyek segítenek a szervezetnek a káros hatások ellen védekezni, például a szabadgyökök ellen.
- Karotenoidek: a fokhagyma jelentős mennyiségű karotenoideket tartalmaz, amelyek segítenek a szervezetnek a szabadgyökök ellen védekezni és a látást is javítja.
- Ásványi anyagok: a fokhagyma jelentős mennyiségű kalciumot, magnéziumot, vasat, cinket, foszfort és káliumot tartalmaz, amelyek fontosak az egészséges csontokhoz, izmokhoz és az idegrendszerhez.
Felhasználása
A fokhagymát széles körben használják fel a gasztronómiában, jellemzően fűszereként.
A fokhagymát frissen, szárítva, például por formában, vagy konzervben is használják. A fokhagymát gyakran használják szószok, levesek, raguok, pizzák, tészták, saláták és sültek készítéséhez.
A fokhagymát általában apróra vágva, reszelve, vagy összetörve használják fel. A fokhagymát általában a főzés elején adagolják hozzá, hogy az íze jól eloszoljon az ételben. A fokhagymát az ételek utolsó szakaszában is adagolhatjuk, hogy friss ízt kapjunk.
A fokhagymában található allicin a hő hatására alakul ki, ezért a fokhagymát általában nem szabad hosszú ideig sütni, hogy a hatóanyagai megmaradjanak.
A fokhagymát nem csak ételekhez használják, hanem gyógyászati célokra is. A fokhagymából készült kivonatokat, porokat és kapszulákat használnak különböző betegségek kezelésére.
A fokhagymából a gerezdeket használják a legtöbbet, de a levelei és a szárának szárított részeit is használják fűszerezéshez és gyógyászati célokra.
Ültetése, szaporítása, gondozása
A fokhagymát általában a tavaszi időszakban ültetik el, április-május környékén. A fokhagymát a legjobban a jó vízelvezetésű, jól szellőző talajokon termesztik, és a növénynek szüksége van melegre és napfényre a növekedéshez.
A fokhagymát általában gerezdekből szaporítják, a gerezdeket előző évi fokhagymából szerezhetjük be. A gerezdeket a földbe 2-3 cm mélyen ültetjük, és 10-15 cm távolságra egymástól. A fokhagymát ültetés után általában nem kell locsolni, csak akkor ha a talaj száraz.
A gondozása könnyű, csak néhány hét múlva a növekedés elindulása után nyírjuk le a fokhagymának a felső részét, hogy a növény erősödjön. A fokhagymát általában két hétig száraz időben hagyni, hogy a levelek szára megszáradjon és könnyebben leszedhető legyen. A betakarítás előtt a fokhagymát általában kis csomagokban vagy fürtökben kötik össze és száraz helyen tárolják.
Fokhagyma begyűjtése és tárolása
A fokhagymát általában késő nyáron, júliusban és augusztusban betakarítják, amikor a levelek már elszáradtak és a gerezdek megszilárdultak. A fokhagymát óvatosan szedjük ki a talajból, hogy ne sérüljön.
A fokhagymát száraz, jól szellőző helyen, hűvös és sötét helyen tároljuk. A tároló helynek száraznak és hűvösnek kell lennie, hogy a fokhagymának ne legyenek gondjai a penészesedéssel és a rothadással. A fokhagymát lehet fürtökben kötni össze, vagy kis tároló dobozokban tárolni. A fokhagymát ha száraz és jól tároltuk, akár egy évig is eltarthatjuk, anélkül, hogy az íze és a minősége romlana.
Az is fontos, hogy a fokhagymát ne tároljuk tovább hűtőszekrényben, mert ez gyorsítja az elromlás folyamatát. A fokhagymát tároljuk száraz helyen, hogy ne érintkezzen nedvességgel, mert ez is elősegíti a rothadást.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a fokhagymát ne tároljuk élelmiszerekkel együtt, mert a fokhagymából kibocsátott illóolajok átterjedhetnek az élelmiszerekre, és megváltoztathatják azok ízét.
A fokhagymát tárolva is továbbra is folytatja a fejlődését, ezért fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a tároló helyet, és kivesszük a rothadt gerezdeket, hogy megakadályozzuk az összes tárolt fokhagymát elromlását.
Fokhagyma (Allium sativum) betegségei, kártevői
A fokhagymának (Allium sativum) néhány betegsége és kártevője van, amelyek károsíthatják a növényt és csökkenthetik a termés minőségét.
- Fokhagymamoly: egy apró, fekete színű rovar, amely a fokhagymát támadja. A lárvák a gerezdeket eszik, ami miatt a gerezdek rothadása és elhalása következik be.
- Botritisz: egy gombabetegség, amely a fokhagymát érinti. A gomba a leveleken, a száron és a gerezdeken is megjelenik, és a növény fejlődését és termését is befolyásolhatja.
- Fokhagymakór: egy vírusbetegség, amely a fokhagymát érinti. A tünetek a levelek sárgulását, a növény meggyengülését és a termés csökkenését jelentik.
- Fokhagymamoly-lárva: ez a kártevő a fokhagymát támadja, a lárvák a gerezdeket eszik, ami miatt a gerezdek rothadása és elhalása következik be.
- Fokhagymabogár: ez a kártevő a fokhagymát támadja, a bogarak a fokhagymát táplálkozási célokra használják, a bogár károsíthatja a leveleket, a szárakat és a gerezdeket is.Ezeknek a betegségeknek és kártevőknek a megelőzése érdekében fontos a megfelelő talaj előkészítése, a megfelelő táplálkozás és az egészséges növények ültetése. A beteg növényeket és a károsított részeket azonnal eltávolítjuk, és a növényeket rendszeresen ellenőrizzük, hogy időben felismerjük és kezeljük a problémákat.
Fokhagyma élettani hatása a szervezetre
A fokhagymában található számos élettani hatása van a szervezetre. A fokhagymában található allicin nevű vegyület, amely baktericid, vírusölő, gombaellenes és rovarölő hatású. Az allicinnek köszönhetően a fokhagyma segíthet a megfázás, az influenza és a torokgyulladás kezelésében.
A fokhagymának vérnyomáscsökkentő hatása is van, ami segíthet a magas vérnyomás kezelésében. A fokhagymában található vegyületek segíthetnek a vérrögképződés megelőzésében is, ami segíthet a szívinfarktus és a stroke megelőzésében.
A fokhagyma segíthet a koleszterin csökkentésében is, ami segíthet a szívbetegségek megelőzésében. A fokhagymának jótékony hatása van az immunrendszerre is, ami segíthet a betegségekkel szembeni ellenálló képesség növelésében.
A fokhagymának még vannak más jótékony hatásai is, mint például a rák megelőzése, a cukorbetegség kezelése, a bél egészségének javítása és az öregedés lassítása.
Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek
A fokhagymában található számos vitamin, ásványi anyag és nyomelem, amelyek jótékony hatással vannak a szervezetre.
- Vitaminok: A fokhagymában található vitaminok között van B1, B2, B3, B5, B6, C és folsav.
- Ásványi anyagok: A fokhagymában található ásványi anyagok között van kalcium, kálium, magnézium, foszfor, vas, cink és szelén.
- Nyomelemek: A fokhagymában található nyomelemek között van jód, kén, vas és szelén.
Ezek az anyagok segítenek a szervezet működésének optimalizálásában, segítenek az immunrendszer erősítésében, segítenek a betegségek megelőzésében, és segítenek az általános jó egészség fenntartásában.
Vissza a gyógynövényekhez
Kezdőknek kertészkedési ötletek
Még több érdekesség a gyógynövényekről