Ízesít és gyógyít a borsokafű (Satureja hortensis)
Borsfű, borsikafű (Satureja hortensis), csombor, pereszlény, borsos szatorja, hurkafű, babfűszer, bécsi rozmaring, csombord… Bármelyik néven is ismerjük, a borsfű igazi kincs a konyhában és a házi patikában. Nem csoda, hogy az ókorban úgy tartották, az istenek ételeit fűszerezik vele.
A Mediterráneum mindig is bővelkedett nagyszerű gyógy- és fűszernövényekben, így nem árulunk el nagy titkot, ha elmondjuk, hogy a borsikafű – latin nevén Satureja hortensis – is onnan származik.
Ez a melegkedvelő, 20-25 cm magasra növő növény igényeiben sokban hasonlít a majorannához, csak jobban tűri a szárazságot. Mivel remekül érzi magát a magyar klímán is, könnyedén lehet kertben vagy nagyobb cserépben nevelni, hogy mindig kéznél legyen, ha szükségünk van rá.
Régen, mikor a bors még aranyárban volt, helyettesítőként használták. Emiatt manapság azoknak, akik nem szeretik a feketebors ízét, igen jól jöhet, mivel a borsfű aromájával könnyedén helyettesíthető az a fűszer. Érdemes azonban módjával használni, ha ugyanis túl sok kerül belőle az ételbe, az keserű lesz tőle. Éppen ezért a főzés végén kell hozzáadni az ételekhez.
Főleg vadhúsos, burgonyás, gombás és káposztás fogásokhoz javasolt a használata, de a kolbászárukhoz, savanyúságokhoz és még a majonézhez is tökéletesen illik az aromája.
Erre jó a borsfű
A borsfűben sokféle hatóanyag van, illóolajában például karvakrol és cimol található, de bőven tartalmaz keserű anyagot, nyálkát és cseranyagot is, miközben vastartalma is kimutatható többféle vegyület formájában.
Főként a gyomorra gyakorolt gyógyhatása miatt közkedvelt, mivel gátolja a felfúvódást, ami hüvelyes ételek fogyasztása után szinte mindenkinél előfordul. Emellett gyomorerősítő és görcsoldó hatása van, emellett javítja az étvágyat, de annak idején a bélférgek elleni harcban is alkalmazták.
Így használható a borsikafű
Illóolaja mellett virágos-leveles hajtásából készült teája is közismert. Mivel gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik, külsőleg lemosásra használható, illetve ülő- és lábfürdőkben alkalmazható.
Belsőleg torokgyulladás enyhítésére és bélhurut ellen hasznos a fogyasztása, de javítja az emésztést és szélhajtó hatással is bír. Egy teáskanál szárított borsfüvet két deciliter vízzel kell leforrázni, 5-10 percig állni hagyni, hogy kioldódjanak a hasznos vegyületek, majd le kell szűrni.
A friss hajtásokkal való bedörzsölés a rovarcsípések kellemetlenségeit enyhíti. A borsfű illóolaját kenőcsökbe is keverik, ez az isiász tüneteit enyhíti, olajként az ínybe dörzsölve a fogfájás kezelheti vele. Rendszeres felhasználása esetén – történjen bármilyen formában – egyeztetni kell a háziorvossal is, mivel a borsfű tea egyik hatása, hogy megemeli az alacsony vérnyomást.
Érdekesség a borsikafűről
Hasonló hatással bír, mint a levendula, már ami a molyokat illeti. Ha ezek az apró szárnyas rovarok megjelennek a szekrényben, egy kis vászonzsákba tegyünk morzsolt borsfüvet és akasszuk be a ruhák közé. A kártevőknek hamarosan búcsút is inthetünk.
További érdekességek a gyógynövényekről
