Amerikai szilva (Prunus americana)
Népies neve
Keleti cseresznyeszilva
Amerikai szilva (Prunus americana) latin/tudományos neve
Prunus americana
Élőhelye/hol honos
Az amerikai szilva az egyik leginkább elterjedt vadon élő csonthéjas fajta Észak-Amerikában. Általában bokros formában nő, de kis faként is előfordul.
Termőhelye
Az Egyesült Államok nagy részén a Nagy Préritől keletre, és Kanada legdélebbi részein.
Amerikai szilva (Prunus americana) hatóanyaga
hidrogén-cianid
Gyógyhatása
A kéreg belső részét kikaparva, majd ebből teát főzve sokféle bőrbetegségre használható borogatásként, ezen kívül szájvízként használható a száj sebeinek kezelésére. A belső részén ezen túlmenően fertőtlenítő szerként használják a sebek és vágások kezelésére. A kéreg vérzéscsillapító és vízhajtó. A kéregből köhögés elleni szirupot is készítenek. A főzete használható a hasmenés kezelésében, valamint egyes veseproblémák esetében. A gallyakból készült főzet jó az asztma kezelésére. A nemzetségbe tartozó minden faj amygdalin-t és prunasin-t tartalmaz, mely összetveők vízzel elegyedve hidrocianid-sav vegyületet képeznek. Kis mennyiségben ezek a rendkívül mérgező vegyületek stimulálják a légzőszerveket, kedvezően hatnak az emésztésre és az általános közérzetre.
Ellenjavaslat/Jó tudni
Az amerikai szilva – több más növénnyel együtt (Prunus amara, Prunus domestica) – abba a nemzetségbe tartozik, amely a hidrogén-cianid nevű mérget tartalmazza, mely a mandula jellegzetes ízét adja. Ez a toxin főleg a levelekben és a magban található és könnyen észrevehető a keserű íze miatt. Általában túl kis mennyiségben van jelen ahhoz, hogy ténylegesen zavarokat okozhasson, de amennyiben a mag vagy a gyümölcs túlságosan keserű, nem szabad megenni. Kis mennyiségben a hidrogén-cianid stimulálja a légzőszerveket és javítja az emésztést, valamint egyes kutatások szerint hasznos a rák kezelésében. Nagyobb mennyiségben azonban légzési nehézségeket, végső esetben halált is okozhat.
Jogszabályi védettsége
Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Forrás: Wikipédia
Vissza a gyógynövényekhez
