Amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica)
Népies neve
Zöld kőris
Latin/tudományos neve
Fraxinus pennsylvanica, Fraxinus pubescens
Élőhelye/hol honos
Észak-Amerika keleti részéről, az atlantikus–észak-amerikai flóraterületről származik, de előnyös tulajdonságai miatt a mérsékelt égövben sokfelé, így Magyarországon is nagy területeken ültetik.
Termőhelye
Magyarországon elsősorban a sziki tölgyesekbe, valamint a síksági ártéri ligeterdőkbe telepítették – leginkább elegyfának, mert nagy fényigénye miatt a tisztán kőrises erdők erősen kiritkulnak.
Nagy előnye a többi kőrisfajjal szemben, hogy a vad nem károsítja. Az Európában elterjedt növénykártevőknek is jól ellenáll. Eredeti termőhelyén a smaragd kőris kéregrontó (Agrilus planipennis) erőteljesen károsítja.
Gyűjtése
Termése keskeny, hosszú szárnyú lependék. Októberben érik, de csak tavasszal hullik le.
Hatóanyaga
Kvercitrin flavonglikozida, mannit, cseranyag, inozit, illóolaj, dextróz, gumi
Amerikai kőris leírása
Törzse alacsony (< 25 m), lombozata laza. A magányosan álló példányok törzse általában csavart, illetve görbe; koronája széles, szabálytalan alakú, ágai többnyire csüngők. Sűrűn, állományban ültetve viszont karcsú, a csúcsig követhető, sudaras törzset nevel, a villásodás nem jellemző rá. Koronája ilyenkor keskeny, ágai vékonyak.
Kérge korán repedezik. A hosszanti irányban repedezett barna héjkéreg repedései keskenyek, a kéregcserepek háta lapos.
Fiatalon karógyökérzete van, ami idővel sekélyen elhelyezkedő, terjedelmes szívgyökérzetté alakul.
Vastag, fénytelen, világosszürke-világossárga, hengeres hajtásait világosbarna paraszemölcsök tarkítják. A hajtás rügymagasságban nem vagy csak kissé laposodik el; ezért a levélpárna kevéssé kiugró. Hónaljrügyei tojásdadok, viszonylag nagyok. Rügypikkelyei rozsdabarnák és molyhosak; levélripacsai félhold alakúak; rajtuk az edénynyalábok végződései szögletesek.
Levele 5–15 levélkéből álló, páratlanul szárnyalt, összetett levél. A levélkék elliptikusak, nyelesek, fűrészesek, a csúcslevél jóval nagyobb a többinél. Páratlanul szárnyalt, összetett levelei 20–25 cm hosszúak, és rendszerint hét, ritkábban kilenc levélkéből állnak. A tojásdad vagy lándzsás tojásdad levélkék 7–10 cm hosszúak, 3–5 cm szélesek, a hazai kőrisek levélkéinél nagyobbak. A levélkék nyele rövid. A levélke lemeze vékony, papírszerű, fonákán a főér nem rozsdásan szőrös.
Virágairól a párta hiányzik. Termése keskeny, hosszú szárnyú lependék. Októberben érik, de csak tavasszal hullik le. A világosbarna szárnyak vége lekerekített vagy kicsípett. A magok zabszemszerűek.
Gyógyhatása
A leveleiből (Fraxini folium) készült tea enyhe hashajtó és vizelethajtó hatású. A fa vékonyabb ágai kérgéből (Fraxini cortex) pedig reuma és izületi bántalmak elleni teát készítenek.
Felhasználása
Faanyaga a magas kőriséhez hasonló minőségű, de görbe növekedése erősen korlátozza bútoripari felhasználhatóságát.
Elkészítés módja
Nem ismert
Ellenjavaslat/Jó tudni
Nem ismert
Jogszabályi védettsége
Hazánkban jogszabályilag (13/2001 (V. 9.) KÖM rendelet) nem védett.
Forrás: Wikipédia
Vissza a gyógynövényekhez
