Aranyvessző (Solidago)

Aranyvessző

Itthon is rengeteg helyen gyűjthetjük a gyógyulás támogatóját, az aranyvesszőt

Bár sokan vallják azt a tévhitet, miszerint az aranyvessző (Solidago) allergén növény, szerencsére ez nem igaz. Igaz viszont az, hogy már az indiánok is használták, a középkorban pedig egyenesen az egyik kedvence volt a gyógyítóknak, oly sok egészségügyi probléma tüneteit enyhíti.

Istápfű, aranyos istáp, erősrost, erdei aranyvessző, aranyos istápfű, aranyos ruta, jágerkender… Igen, ez mind az aranyvessző – latinul Solidago – neve, a különböző változatokat más és más tájegységek lakói használják.

Valószínűleg ez a soknevűség okozza, hogy sokan összekeverik az aranyesővel és az aranyággal, amelyek nem alkalmas gyógyításra.

Fajtái a világ több részén nőnek, az indiánok kígyómarás kezelésére is használták gyulladáscsökkentő hatása miatt. Ahogy a germánok a sebek gyógyítására szedték a virágzó hajtásait, a közönséges aranyvesszőnek pedig a gyökerét is. A középkor füveskönyveiben oldalakat szenteltek ennek a növénynek a gyógyítók, ami nem meglepő, hiszen igazán sokoldalú a hatása.

Mire jó az aranyvessző?

Ahogy népies neveinek egy része is mutatja, az istápfüvet a betegek istápolására, magyarul gyógyítására használták eleink. Drogja inulint, szaponint, flavonoidokat és illóolajat is tartalmaz.

Gyulladásgátló hatása közismert, egyaránt enyhíti a menstruációs és reumatikus fájdalmakat, de a nedvedző sebek gyorsabb gyógyulását is elősegíti.

Vizelethajtó hatása révén normalizálhatja a húgysavszintet, enyhíti a vese- és húgyutak bakteriális eredetű gyulladását is, ahogy a vesekő és vesehomok kialakulását is megelőzheti.

Javítja a máj és az epe működését, de a prosztata jóindulatú megnagyobbodásánál is hatásos segítséget nyújt.

Öblögetőként a szájüregi gyulladások – íny- és torokgyulladás – csillapítója, de borogatásként az eckémás állapotot is javítja. 1-2 kávéskanálnyi szárított herbát 2 dl vízzel kell leforrázni, naponta 2-4 alkalommal fogyasztható, maximum 4 héten át. Szív- és veseelégtelenség esetén használata ellenjavalt!

Nem okoz légúti allergiát, de óvatosan nyúljunk hozzá!

Allergiaszezonban sokan mindent allergén növénynek tartanak, aminek virágpora van. Az aranyvessző pollenjei azonban túl nehezek ahhoz, hogy sokáig lebegjenek a levegőben és ezáltal irritálják a szemet, vagy épp az orr nyálkahártyáját.

Az viszont igaz, hogy az arra érzékenyeknél bőrgyulladást okoz, ha megérintik a növényt. Hogy ez ne menet közben derüljön ki, érdemes könnyű kertészkesztyűben gyűjteni ezt a gyógynövényt.

Mivel Magyarországon például a Dunántúlon és a keletei területeken nő, könnyen szedhető fészkes virágzata van.

Maga a növény akár két méter magasra is megnőhet, legalábbis az amerikai és kanadai változatok, míg a hazánkban őshonos közönséges aranyvessző csak egy méteresre nyúlik.

A vékony, virágot bontó leveles hajtásokat a gallyak maximum 40 centis hosszában történő levágásával lehet begyűjteni. Viszonylag hosszú időn át szedhető virágzata, mivel a közönséges változat június-szeptember között virágzik, a másik két faj akár októberig is nyílik a megfelelő körülmények között.

További érdekességek a gyógynövényekről