Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása

Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása

Farkasalma (Aristolochia clematitis)

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) egy évelő növény, mely az Aristolochiaceae családba tartozik. Jellemzője a göcsörtös, vastag, sárgásbarna gyökerzet és a szár alatt található vaskos, két- vagy háromkaréjos levelek. A levelű szárak felállók, elágazók, hosszukás tojásdadak, csúcsuk élesen hegyes. A növény magassága akár a 70 cm-t is elérheti.

A Farkasalma virágai a levelű hajtások kis oldalágain nőnek, és rejtett helyen, az ernyő alatt találhatók. Az ernyők színe zöldesfehér, míg a virágok tölcsér alakúak, sárgászöld színűek, és kb. 3-4 cm hosszúak. A virágokat általában május-júniusban lehet látni.

Aristolochia nemzetségébe mintegy 500 faj tartozik, amelyek többsége trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él. A Farkasalma hazánkban őshonos, és a mérsékelt égövön élő fajok közé tartozik. A növény gyógyászati célokra is felhasználható, de mivel rendkívül mérgező, csak orvosi felügyelet mellett alkalmazható.



Élőhelye/hol honos

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) az európai mérsékelt égövben honos. Elterjedt az egész kontinensen, beleértve Magyarországot is, ahol sziklás területeken, száraz réteken, erdőszéleken és útszéleken is előfordul. A növény inkább a melegebb éghajlatokat kedveli, és sok esetben melegkedvelő növénynek is tekintik.

Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása
Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása



Ültetése, szaporítása

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) szaporítása magról és rizómából történhet. A magokat a virágzási időszak után lehet begyűjteni és ősszel vetni. A rizómákat tavasszal kell elültetni. Az ültetést olyan helyen kell elvégezni, ahol a növényeknek sok napfény és meleg van, és a talaj jól vízelvezető. A talajtakaró rétegként mulccsal takarható a növény körül, ami segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát és a gyomok elszaporodását is megakadályozza.

Az ültetett növények gondozása nem igényel különösebb figyelmet. A rendszeres öntözés mellett fontos, hogy a növényeket védjük az erős szél és a túlzott nedvesség ellen. Ha a növény túl sok vizet kap, a rizómák rothadni kezdenek, és ez a növény pusztulását okozhatja. A Farkasalma általában magas páratartalmat is elvisel, így a rendszeres permetezés sem árt a növénynek.



Farkasalma (Aristolochia clematitis) gondozása

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) gondozása nem igényel különösebb szaktudást vagy odafigyelést. Azonban néhány dologra érdemes figyelmet fordítani, hogy a növény egészséges maradjon és szépen fejlődjön.

Öntözés: A Farkasalma vízigényes növény, ezért rendszeres öntözést igényel. Fontos, hogy a talaj mindig nedves, de ne túlzottan vizes legyen, mert ez rothadáshoz vezethet. A legjobb, ha a talajtakaró rétegként mulccsal takarjuk be a növényt, ami segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát.

Tápanyagellátás: A Farkasalma nem igényel különösebb tápanyagellátást, de ha szeretnénk, hogy szépen növekedjen, és egészséges maradjon, akkor érdemes a tavaszi ültetés előtt egy kis komposzttal vagy egyéb szerves anyaggal dúsítani a talajt.

Párásítás: A Farkasalma szereti a magas páratartalmat, így ha szárazabb a levegő, érdemes néhány alkalommal permetezni a leveleket.

Visszavágás: Ha a növény túl nagyra nő, vagy eltörik valamelyik ága, érdemes visszavágni, hogy szépen formában maradjon. A legjobb, ha a tavasz elején vagy ősszel végzünk visszavágást.

Talaj: A Farkasalma a jó vízelvezető képességű, tápanyagban gazdag, laza talajt kedveli. Ha a talaj túl nehéz, érdemes homokkal vagy kavicsokkal lazítani.

Szaporítás: A Farkasalma magról és rizómából szaporítható. A magokat a virágzási időszak után lehet begyűjteni, és ősszel kell vetni. A rizómákat tavasszal kell elültetni.

Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása
Farkasalma (Aristolochia clematitis) jellemzői, hatóanyaga, felhasználása



Farkasalma (Aristolochia clematitis) begyűjtése és tárolása

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) gyűjtése általában a virágzási időszakban történik, amikor a növény termése érett. A termés henger alakú tok, amely a magokat tartalmazza. A termést szüretelni akkor érdemes, amikor a tok megreped, és a magok már kibújtak belőle. A magokat szét lehet szedni, majd száraz, jól szellőző helyen kell tárolni, amíg el nem jön az ültetés ideje.

Ha a Farkasalmát a gyógyászatban szeretnénk felhasználni, akkor a gyökérzetről érdemes szedni, amikor az még fiatal, a virágzási időszak előtt. A gyökérzetről levágjuk a külső, barna réteget, majd felaprítjuk, és szárítjuk. A szárított gyökérzett száraz, jól szellőző helyen kell tárolni, száraz üveg vagy fém dobozban, hogy megőrizze aromáját és hatóanyagait. A tárolás során fontos, hogy védjük a növényt a nedvességtől és az erős napfénytől.



Felhasználása

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) növénynek a gyökérzete gyógyászati célokra használható. Az ősi gyógyászatban a Farkasalmát fertőtlenítőszerként, gyulladáscsökkentőként, fájdalomcsillapítóként, hashajtóként, valamint emésztési problémák és reuma kezelésére használták.

A Farkasalma gyökérzete magas hatóanyagtartalommal rendelkezik, amelyek közül a legfontosabbak az illóolajok, a cseranyagok, az arbutin és a magnézium. Az illóolajok és a cseranyagok fertőtlenítő hatással rendelkeznek, így a növény kivonatát használhatjuk külsőleg a bőrre kenve, vagy belsőleg hashajtóként, vagy emésztési problémákra. Az arbutin antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, így a Farkasalma kivonatát a húgyúti fertőzések kezelésére is alkalmazzák. A magnézium pedig a növény nyugtató hatású összetevője, amely segíthet enyhíteni az izomfájdalmakat és a stresszt.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a Farkasalma erősen mérgező növény, és csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.



Hatóanyagai

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) hatóanyagai közé tartoznak az illóolajok, a cseranyagok, az arbutin, a magnézium és a kalcium-oxalát kristályok.

Az illóolajok és a cseranyagok fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatásúak, és külsőleg és belsőleg is alkalmazhatók.

Az arbutin antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik, ezért a Farkasalma gyökérzetét a húgyúti fertőzések kezelésére is alkalmazzák.

A magnézium nyugtató hatású, és segíthet enyhíteni az izomfájdalmakat és a stresszt.

A kalcium-oxalát kristályok azonban nagyon mérgezőek, és akár halálos is lehet a növény használata, ha nem megfelelő mennyiségben vagy formában alkalmazzák. Ezért fontos, hogy a Farkasalmát csak orvosi felügyelet mellett használjuk.



Farkasalma (Aristolochia clematitis) betegségei, kártevői

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) néhány betegséggel és kártevővel szemben érzékeny lehet.

Betegségek:

  • Gombás betegségek: a Farkasalma érzékeny lehet különböző gombás betegségekre, mint például a lisztharmat és a rozsda. Ezek a betegségek általában akkor jelennek meg, ha a növény túl nedves környezetben van. A megelőzés érdekében fontos, hogy a növényt jól szellőző helyre ültessük, és ne öntözzük túl.
  • Bakteriális fertőzések: a Farkasalma érzékeny lehet a bakteriális fertőzésekre is, amelyek foltokat, csúnya elszíneződést vagy nekrózist (szövetpusztulást) okozhatnak a növényen. A megelőzés érdekében fontos, hogy a növényt rendszeresen ellenőrizzük, és ha fertőzést észlelünk, azonnal távolítsuk el az érintett részt.

Kártevők:

  • Pókfélék: a Farkasalma érzékeny lehet a pókfélékre, amelyek sárga, száraz foltokat okozhatnak a leveleken. A megelőzés érdekében fontos, hogy a növényt rendszeresen permetezzük.
  • Kabócák: a Farkasalma érzékeny lehet a kabócákra is, amelyek a levelek színét és állagát befolyásolhatják. A megelőzés érdekében fontos, hogy a növényt rendszeresen permetezzük, és ha szükséges, használjunk kártevőirtó szereket.

Fontos megjegyezni, hogy a Farkasalma erősen mérgező növény, ezért a kártevőirtó szerek használatakor is nagyon óvatosnak kell lenni, és csak az előírásoknak megfelelően szabad alkalmazni.



Farkasalma (Aristolochia clematitis) élettani hatása a szervezetre

A Farkasalma (Aristolochia clematitis) élettani hatása a szervezetre a növény hatóanyagaitól függ. A növény gyökérzetének fogyasztása gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, hashajtó és emésztést elősegítő hatással lehet a szervezetre. A Farkasalma hatóanyagainak hatása a következők:

  • Illóolajok és cseranyagok: A Farkasalma gyökérzetének illóolajai és cseranyagai fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Külsőleg használva a bőrre kenve, vagy belsőleg hashajtóként, vagy emésztési problémákra alkalmazva segíthet enyhíteni a fájdalmat és a gyulladást.
  • Arbutin: Az arbutin antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású. A Farkasalma gyökérzetének fogyasztása segíthet a húgyúti fertőzések kezelésében.
  • Magnézium: A Farkasalma gyökérzetének magnéziumtartalma nyugtató hatású, és segíthet enyhíteni az izomfájdalmakat és a stresszt.

Fontos azonban megemlíteni, hogy a Farkasalma nagyon erősen mérgező növény, és csak orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni. A növény hatóanyagai rendkívül erősek, és túladagolás esetén súlyos egészségügyi problémákat okozhatnak.



Gyógyászati felhasználás

Külsőleg: főzetét sömör, ekcéma, bőrgyulladások kezelésére alkalmazzák.

Elkészítés:
1 evőkanál szárított, apróra vágott farkasalma levelet 2,5 dl hideg vízbe teszünk, kb. 5 percig főzzük, lehűtjük, és leszűrjük.

Ellenjavallat: májkárosító, rákkeltő hatása miatt belsőlegesen fogyasztani TILOS!

Vissza a gyógynövényekhez



Kezdőknek kertészkedési ötletek

Még több érdekesség a gyógynövényekről